Szeretettel és mosolyogva tőlem- Neked!

Szilveszterre készülök. 
Bár most is egyedül leszek, mint 23 éve mindig, már nem zavar, megszoktam. Kérdezheted, hogy miért kell akkor készülődnöm? Miért, miért? Hát azért, mert most megszegem a fogyókúrám törvényeit, és azt eszem majd, amit akarok, nem pedig azt, amit szabad!
Most hallom a tévében, hogy akik otthon házibuliznak, 20 ezer Ft-ot szánnak az élvezetekre. Húszezer? Azt a meredt egeret! Nekem már nincs is annyi pénzem a nyugdíjig!
Azért rántott hús csak lesz majd, mert imádom! Igaz, hogy a karajt száműznöm kellett a konyhából, de lesz helyette csirkeszárny. Az is finom, nem? A karaj meg is sértődött, amiért az idén mellőzöm, ám kedvesen megnyugtattam. Imigyen:
- "Drága" vagy, kedves barátom, de most nélkülöznünk kell egymást. Talán jövőre? Ne mosolyogj, és főleg ne ilyen kajánul, mert a végén megharagszom, és be nem teszed többet a hájad a konyhámba!
Hogy mit eszem még? Fasírozottat, mert azt is nagyon szeretem. Picire szoktam formázni, hogy sok darab legyen, de most még kisebbek lesznek. Legfeljebb felteszem majd az olvasó szemüvegemet miközben eszem.
Van egy kis virslim is, de szerintem azt meghagyom Újévre. Vagy akkor lencsét egyek inkább? Azt mondják, attól megszépül az ember lánya. Szó se róla, rám férne egy kis szépülés, de minek már erre a kis időre? Ha eddig elvoltam így, kibírom tán még ezt a 20-30-40 évet?!
Kéne valami süti is! /Jaaaj! Csak Norbi meg ne tudja, hogy déli 12 óra után is eszem édességet, mert képes, és fejbe vág a legújabb könyvével. Van neki súlya, mit ne mondjak!/
Szóval, mit süssek? Lássuk csak: kedvencem a Lajcsi szelet, a méteres kalács, a sima-és mézes zserbó, meg tulajdonképpen minden, amiben jó édes és vastag krém van. Nade! Ezeket nem ehetem. Nem Norbi miatt, mert mit nekem, ha egyszer-kétszer fejbe kólint?! Hanem azért, mert a pénztárcám egyre soványabb. Fordítottan arányos velem, hogy a fene vinné el! 
Sütök kakaós lepényt. Semmi perc alatt készen van, alig kell hozzá valami, és még ehető is. Az fix, hogy nem nyerne díjat a cukrász olimpián, de én szerény vagyok, és beérem vele is. Különben is. Legalább nem érzi majd a szárny feszélyezve magát a társaságában. 
Sósat most nem sütök. Vettem egy doboz sajtos pogit, olcsóbb, mintha én sütök. Na jó, ez csak  20 deka és 300 forint, de legalább nem zabálom tele magam azzal az ártalmas fehér liszttel.
Inni is kéne valamit! De mit? Alkoholt jó néhány éve nem iszom, ám valamivel csak le kellene öblítenem a "zsíros" falatokat. Szétnéztem a konyhában, és találtam egy doboz csipkebogyó teát. Azt mondja Peti fiam, hogy ebbe nem kell citrom. Ez jó lesz, mert citrom nincs a háznál, valami mediterrán helyen nyaral. Vagy telel.
Ez azért még nem elég, mert koccintanom is kellene magammal, ha az óra elüti az éjfélt. Megvan! A japán kristálygomba teámat, ha jól felrázom, lehet, hogy még durranni is fog. Az ő társaságában köszöntöm majd az Új évet, arra gondolva, hogy jövőre talán jobb lesz. Vagy nem. De, hogy lesz, az biztos! Vagy már ez sem? 
Mindenesetre, akár hogy lesz, most még van, és kívánom Neked, hogy hozzon Számodra Békét, Boldogságot, Szeretetet, Egészséget! 
Boldog Új évet kedves Látogatóm!
Találkozzunk jövőre is, ugyanitt!
vadrózsa