Kedves Látogatóm! Pihenj meg a lugas árnyékában, és ha van kedved, olvasgass! Üdvözöllek: vadrózsa
2012. január 25., szerda
Füstbe ment terv / Petőfi után szabadon/
Egész úton hazafelé
Azon gondolkodám,
Mit fogok majd vacsorázni,
Tizedike után?
Mit eszem majd, ha tele lesz
Zsebem a zsozsóval?
Pick-szalámit, vagy kaviárt
Minden földi jóval?
Jutott eszembe számtalan,
Szebbnél szebb gondolat,
Mindegyiknél elidőztem,
Az idő meg haladt.
Szatyromban a csirkelábbal,
A lépcsőházba megyek,
S míg mászom a negyediket,
Jó nagyokat nyelek.
Majd kis szobámba toppanék,
Akkor jövök csak rá,
Nem lesz nekem ezután sem
Ily gazdag vacsorám.
Hisz csaptelepem kőkorszaki,
Az ideje lejárt,
Függönyöm meg mosás után,
Diribdarabra vált.
A WC-tartály is úgy döntött,
Elég volt a jóból,
Fogta magát, s úgy, ahogy volt,
Lelépett a falról.
Amint látod, kedves Márti,
Nagy baj azért nincsen,
Bár nyugdíjam negyedrésze,
Most az összes kincsem.
Most örülök, ha esténként
Egy pirítósra telik,
Ebédre meg a családom
Csirkelábat eszik.
Tudom, hogy ez ínyenc falat,
Nem is szomorkodám,
ám kedvedért megéneklem
hallgatásom okát.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
:-)))))
VálaszTörlésnyugi, néhány hét, és 50%-kal javul az életszínvonal, nem fogunk fázni és éhezni, csak éhezni. (de a szótagszámra figyelj jobban.)
Tök jó
VálaszTörlésKöszi!
Törlés