Nélküled

Vége lett, vagy el sem kezdődött?
Álmaim mind a porba hulltak.
Most beteg madárként vergődöm,
s napjaim egymás után múlnak.

Neved, ha hallom, megremegek.
Szívem, a balga vadul kalapál,
s veri a költői idézetet,
veri, hogy "Fáj, nagyon fáj".

Most szép a múlt, és fáj a jelen.
Sorsom nélküled mostoha, mert
gyönyörű szép, ibolyakék szemed
nem ragyog rám többé már soha. 


1994. március 21.